AZ OKTATÁSI HIVATAL BÁZISINTÉZMÉNYE


A Jenaplan pedagógia alkalmazása az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskolában

 

Ajánlott modellünket, a Jenaplan – pedagógiát, mint pedagógiai módszert, iskolánkban a 2000/2001. tanévtől alkalmazzuk.

A hagyományos iskolák gyakorlatát, a kor kihívásának megfelelően átalakított koncepció az iskolai élet szervezeti és munkarendjével, a tanulócsoportok kialakításának, az időbeosztásnak, az iskolai terek, és tartalmak szervezésének egy sajátos rendszerét alakítottuk ki.

A Peter Petersen által kidolgozott nevelési-oktatási koncepciót az alábbiak jellemzik:

-          Az iskola a gyermek élettere, nem csupán oktatási intézmény.

-          A hagyományos osztálytermek helyett csoportszobákat alakítottunk ki, amelyek már a berendezésükkel is az önálló tanulás, munka és gyermeki felfedezés ösztönzői.

-          Megszüntette a hagyományos iskola alapvető szervezeti formáját, az évfolyamosztályt; ezt az alcsoportokkal pótolja, amelyek mindig három évfolyam közösségét jelentik.

·         Alsósok csoportja; az 1-3. iskolai év tanulói (7-9 évesek)

·         Középső csoport; a 4-6. iskolai év tanulói (10-12 évesek)

·         Felsősök csoportja; a 6-8 iskolai év tanulói (12-14 évesek)

·         Ifjúsági csoport; a 8. 9. 10. iskolai év tanulói (14-16 évesek)

A hagyományos órarend helyett a heti tanulmányi időt a „ritmikus heti munkaterv” osztja fel.

A művelődési alapformák az alábbi pedagógiailag is megtervezett tevékenységformákat jelentik.

 

Nevelő-oktató munkánk során igyekszünk a négy alapvető erőt a gyermekekben aktivizálni és a lehető legteljesebb mértékben kihasználhatóvá tenni a blokkórákon, ill. az iskolán kívüli tevékenységekben is. .Az osztálytermek lakószoba jellegűvé alakítása is ezt a célt szolgálja.

Iskolánkban, a „Jenaplanos osztályokban” mi is átalakítottuk a tanterem elrendezését. Hagyományos iskolabútorokkal rendelkezünk, de a nyitott polcrendszert sikerült kialakítanunk. Dolgozó sarkokat rendeztünk be, annak érdekében, hogy az önállóan tanulók elvonulhassanak. A tanuló asztalok csoportba rendezése az együtt munkálkodást segítik.

A tanterem berendezéséhez tartozik a nagy szőnyeg, amelyen a reggeli körbeszélgetésekhez foglalunk helyet. A délelőttöt körbeszélgetéssel kezdjük. A beszélgetés, mint alapforma központi szerepet kap a személyiségfejlesztésben és a tanulásban. Abban a pillanatban, amikor kiülünk egymás mellé, megvalósul valami harmónia. Odafigyelünk egymásra. Nemcsak toleranciára nevel, önuralomra is tanít, hiszen nem beszélhetünk egyszerre. A vita, a kérdezés, az érvelés megtanulásának színtere is, de ilyenkor vezetjük be az új didaktikai játékokat, készítjük elő a projekt, soron következő lépéseit. A körbeszélgetést a blokkóra követi. A legtöbb tevékenység csoportmunkában folyik. Nagyon fontos a gyerek önálló munkája, a pedagógus ezt igyekszik megkönnyíteni, a háttérből irányítani a gyermeki tevékenységet. A túlzott kognitivitás helyett inkább a személyiségfejlesztés kerül előtérbe, melynek sarkalatos pontja az életkori sajátosságoknak megfelelő játék. A körbeszélgetést játékkal kezdjük, és játékkal fejezzük be a napot is. A hetet ünneppel kezdjük és zárjuk.

Magyarországon a Jenaplan-pedagógia a NAT-ra és a kerettantervre épülve „módszerként” alkalmazható. Egyfajta „más út” a cél elérése érdekében. Minden iskola – aki ezt az alternatívát választja – a saját igényeit, lehetőségeit figyelembe véve építheti be a pedagógiai programjába. Így tettünk mi is. Megváltozott a tanítók oktatásban betöltött szerepe. Nem a tudás egyedüli birtokosai vagyunk, hanem tanulóink vezetője, tanácsadója. Igyekszünk a szülői ház és az iskola között szoros kapcsolatot kialakítani pl. úgy, hogy „családi délutánokat” szervezünk, ahol a szülők, nagyszülők, testvérek együtt munkálkodnak, beszélgetnek, játszanak a gyerekekkel, pedagógusokkal. Ahol lehetőség van rá, ott a projekt-feldolgozásba is bevonjuk a szülőket.

Egy tanévben négy projektet dolgozunk fel, amelyek a négy évszakhoz kötődve dolgozzák fel a tananyagot. A magyar iskolarendszerben alapcsoportos oktatásról nem beszélhetünk. de a módszer kiválóan beilleszthető a hagyományos évfolyam keretei közé. A ritmikus heti terv elhagyhatatlan sajátossága módszernek. A pontosan megtervezett munkát a gyerekek egyéni fejlődési üteméhez igazítjuk. A hét elején minden tanuló megkapja a saját heti tervét, amely alapján végzi a heti tanulmányi munkáját. Ezt a „Módszertani modell rövid bemutatása” résznél részletesen ismertettem.

Ahhoz azonban, hogy az érdemjeggyel történő osztályozást felváltsa a sokkal árnyaltabb értékelést nyújtó szöveges értékelés, a pedagógusok szemléletváltására is szükség van. A mi iskolánkban nemcsak a Jenaplan- osztályokban alkalmazzuk a szöveges értékelést, hanem a felső tagozaton a készségtárgyakat, valamint az informatikát értékeljük szöveggel. A szöveges értékeléshez kifejlesztettük a saját értékelő lapunkat, amit a későbbiekben a törvényi szabályozásnak megfelelően alakítottunk. A modell adaptálása esetén, az ehhez tartozó mondatbankot is ki tudjuk ajánlani az adaptáló intézmény számára. Ezt az értékelő lapot kapják a tanulók félévkor és év végén a hagyományos bizonyítvánnyal bizonyítvány pótlapként.

A tapasztalat azt igazolja, hogy a szülők is szívesen fogadják, hiszen sokkal többet tudnak meg gyermekük tanulmányi eredményeiről, mint a csak hagyományos értékelés útján. Értékelésünk ösztönző jellegű, mely javaslatot ad a hiányosságok pótlásának mikéntjére is.

„Az ember csak a nevelés által válhat emberré.” – vallja Petersen, és ez a mai pedagógiai hitvallásunk is. A Jenaplan- pedagógiát követő iskola nem életidegen könyviskola, hanem a természettel és a kultúrával való közvetlen találkozás színtere. Miután a nevelés csak a személyesen átélt megismerés eredményeként valósulhat meg, az iskolai életnek és az oktatásnak a szükséges élettapasztalat megszerzéséhez kell megfelelő terepet biztosítania.

Legfőbb érték az együttműködés, az elfogadás és a bizalom. Hiszen: „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés”. (Don Bosco)

A Jenaplan-pedagógia a bizalom pedagógiája. Jellemzője továbbá a szeretettel irányított nevelés, a játékközpontúság, a lelkiismereti szabadság.

Úgy gondolom, hogy a szülő, amikor beíratja a gyermekét az első osztályba, akkor mérhetetlen nagy bizalommal fordul a pedagógushoz. A legdrágább kincsét bízza ránk, a gyermekét! Ezzel a bizalommal bátran élnünk kell, számítani kell a szülői együttműködésre, partnerségre. Nagyon fontos ezt a bizalmat megőriznünk, erősítenünk. A „Jenaplanos - osztályok” gyermeki- szülői- pedagógusi közössége, a bizalomra épülő együttműködés kiváló példája. Gyermek-szülő- pedagógus, olyan, mint a „háromlábú szék”, ha valamelyik „lába” hiányzik, akkor nem áll meg.

Az a célunk, hogy olyan bizalomra épülő, közösségi iskolát működtessünk, ahol ez a „háromlábú szék” biztonsággal megáll, és az ehhez vezető utat mi a Jenaplan- pedagógiában találtuk meg. 

 

Jó szívvel ajánljuk ezt a módszertani modellünket minden olyan intézmény számára, ahol integrált nevelés folytatnak, hiszen az itt alkalmazott nevelési – oktatási módszerek minden tanuló számára biztosítják a képességükhöz, az egyéni fejlődési szintjükhöz mérten való fejlődést, az alapkészségek biztos elsajátítását, az egyéni kompetenciáik folyamatos fejlődését.